Veszprémi Triatlon Egylet

Burján Jenő – “Wellnes triatlonista”

2018 🏊🚴🏃💪

A minden szempontból nagyon jóra sikeredett edzőtábor után egyből belecsaptunk a lecsóba. Egy héttel a 25 fokos álom után Dunaújvárosban kezdtük meg a szezont. Nem feltétlenül a legjobb időzítés a még mindig fáradt lábaknak egy totál savban, nyélen, ing-gatya csapatás, de nagyon hiányzott a közeg, a verseny. Felmérőnek sem volt utolsó, hogy mégis hogy állunk, másrészt ott még nem indultam versenyen, így ez volt a másik szempont, hogy meg kell mutatni magunkat a „nagy világnak” és az ellenfeleknek. A VTE minden hol ott van és ha ott van nem hozhatunk szégyent a mezünkre. Mindenki egytől-egyig kihozta magából a maximumot, sőt olyan is volt, aki még annál is többet…a lányok úgy gondolták a megadott körök száma nem elegendő, így ráhúztak egy kicsit. 😀
Abszolút 7. hely és egy korosztályos dobogó a végeredmény. Petsuk Zoli és Kava mögött a 3. helyet csíptem el. Akkor még nem tudtam, hogy nem utoljára…
Nyalogattuk a „sebeinket”, pihentünk egy kicsit, majd folytatódott az, amihez éppen kedvem van és, ami jól esik edzések sorozata. Idén egy kicsit hátrébb szorul az edzés, illetve belevágtam a megpróbálom figyelni magam és többet pihenek alapon készülés. Hogy ez mire lesz elég majd július 28-án kiderül. A tavalyi évhez hasonlóan idén is ott voltunk Kavával a FélBalaton Szupermaraton párosai között és ha már ott voltunk, meg is védtük a címünket. Önmagunkat meghazudtolva nem csaptuk szét a lábainkat csak annyit adtunk ki magunkból, ami a győzelemhez kellett. És elérkezett a mai nap: AJKA duatlon
Az elmúlt időszak kritikán aluli időjárása után fergeteges körülmények között versenyezhettünk. Mondjuk Széll Kálmán ma is velünk volt, de miután életre szóló barátságot kötöttünk Fuerteventuran már nem okoz akkora mentális törést. Egyre jobb és jobb versenyt hoznak össze a Tovafutók lelkes tagjai.
A sors ismételte önmagát és ma is 7., illetve korosztályos 3. helyet sikerült megcsípni Petsuk Zoli és Kava mögött, egy jóval komolyabb mezőnyben. Mind a két legény bitang erős, így ma is reális eredmény született.
Ami a saját kis eredményeimnél és dobogós helyezéseinknél ( amiből volt bőven, hála a jó égnek) is fontosabb, hogy 30 fővel az egyik legnépesebb küldöttségként száguldoztunk a mai napon. A legfiatalabbaktól a legtapasztaltabb versenyzőkig, majdnem minden korosztályban képviseltettük magunkat. Élmény volt nézni a gyerekeket és a VTE mezben robogó nagyobbakat. A csapat nagyszerűsége a szurkolóinkban és az edzésüket arra terelő brigádban rejlik. Köszönjük mindenkinek, aki ma IS ott volt a pálya szélén és a fullsav, rottykapitány érzés ellenére elhitette velünk, hogy jól nézünk ki és megy az még… ! 😀
Ez a VTE, mert kell egy csapat! Hogyan tovább? Nem kell sokat gondolkozni: jövő héten Káptalantóti….és Ti hol vagytok, vagyis voltatok, lesztek?! Mert mozgásra mindig kell időt szánni! Frissebb, szabadabb, egészségesebb leszel! Nem hiszed? Próbáld ki!

Éljen az élet, a sport és a jó idő!!!!

Üdvözlettel: egy wellnes triatlonista