Veszprémi Triatlon Egylet

Sprint OB – Burján Jenő

 

Mi folyik itt Gyöngyösön, vagyis Baján?! Mi volt ez? Veréb Dávidnak igaza volt a verseny előtti eligazításon, ez a pálya a magyar triatlon Monte-Carlo-ja. Igazi városi verseny, kanyar mindenhol, de tényleg mindenhol.
Vilivel keltünk útnak, ami izgalmasra sikeredett, 2 kombájnak és egy gps-nek köszönhetően nagyon kicentiztük a megérkezést. Sokat nem kellett gondolkoznom a bemelegítésen, mert alig maradt időnk a nevezésre, depózásra.
Úszás: fel nem fogom mi volt ott….nekem kicsit hideg volt a víz, de ez jelentette a kisebb gondot, az nagyobb probléma volt, hogy tíz karcsapás után már 100 méter hátrányban voltam és gyakorlatilag utolsó helyen értem partot. Állítólag volt mögöttem 3 mellező és 2 konzervdoboz, én mégis azt mondom, hogy utolsóként értem a depóba. Óriási érzés volt, azt meg kell hagyni.  A meglepő és mulatságos első etap után egyedül kellett csapatnom, a megszámlálhatatlan kanyarral tarkított pályán. Az időfutam bringa indokolatlan volt, sőt már a depót elhagyva létjogosultságát vesztette. Talán én voltam a világ legboldogabb embere, amikor utolértem az utolsó előttit, akit másfél körön keresztül üldöztem. A botrányos minőségű aszfalt ellenére iszonyatosan élveztem az egészet. Élmény volt egy ilyen vonalvezetésű pályán versenyezni. Damoklész kardjaként lebegett felettem a tudat, hogy a felvezető motoros utolér, majd közli, hogy öcsi itt a vége, húzódj félre. Na de kevés ember van a Földön, aki többször látta a Túl a csúcson című filmet, mint én. Megfordítottam a bukót és láss csodát plusz energiákhoz jutottam. Az más kérdés, hogy semmit nem láttam.  Az egy, életre felejthetetlen bringa után, úgy romboltam ki a depóból, mint egy megvadult bika a rodeón. Megpróbáltam összeszedni akit csak lehetett. Az utolsó pár méteren sprinteltünk egy nagyot Hömivel, aki egy, azaz 1 másodperccel lenyomott, mint a bélyeget. Végül a kategóriámban a 4. helyen értem célba, így a csúfos kezdés után, egy kicsit kozmetikáztam a dolgon.
Tanulság a mai napra: nézd meg hova mész versenyre, tanulmányozd a pályát, ha nem tudsz delfinekkel társalogni és nem tudsz úszni, ne indulj el ilyen távon. Jó pap is holtig tanul, hát még egy Arany-kréta díjas tanár. 
A VTE expressz utasa tovább robog, a következő megálló Nagyatád! Fázni nem fogok, utolsó nem leszek, ott ilyen tempóban egy métert sem futok, de tizedszerre is célba érek, ha migráns gyerekek is potyognak az égből.
Ahogy tanult kollégám, Ferrari úr mondaná: Orevoár és mercsi
Üdv: a wellnes triatlonisták nagykövete