Veszprémi Triatlon Egylet

Veszprém igazi triatlon nagyhatalommá vált

Veszprém igazi triatlon nagyhatalommá vált. Az elmúlt két évben négy triatlonos is kijutott a világ legkeményebbnek tartott világbajnokságára, az ironman vébére Hawaiira.

Rónaszéki Balázs másodszor, míg Weöres Szabolcs első ízben vágott neki a nem mindennapi megméretésnek. Mindketten sikerrel jártak.

Kvótára fel!

Weöres Szabolcs 1994-ben teljesítette első ironman versenyét, de utána az élet a vitorlázás felé sodorta. A Hongkong Challenge földkerülő vitorlás viadal egyik résztvevője volt 1996-ban, az egyik szakasz célállomása Hawaii volt, ahol pólót cserélt az akkor már legendás hírű világbajnokság egyik célba érkezőjével. Ekkor átsuhant rajta a gondolat, milyen nagyszerű lenne kijutni egyszer erre a megméretésre. Az álom kezdett realitássá válni, igaz csak húsz évvel később, 2016-ban, amikor Rothban az európai ironman versenyek fellegvárában 9:44 órás eredménnyel ért célba.

– Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy Hawaii akár elérhető is lehet. Álomnak jó, de célnak még jobb, és ezzel el is kezdtem a felkészülést a klagenfurti Európa-kupára, ahol a korosztályomban, a 40-44 évesek között öt kvótát osztottak ki – mondta Szabolcs.

A háromgyerekes édesapa úgy fogalmazott, tisztában volt vele, hogy csakis úgy lesz képes megfelelő időt elérni, ha kockáztat. Saját elmondása szerint az edzéseken pengeélen táncolt, hiszen olyan mennyiségű és intenzitású tréninget kellett vállalnia, amelyben benne volt a sérülésveszély kockázata.

– Amikor megkérdezték tőlem, hogy milyen eredményre számítok, mindig azt válaszoltam, nem tudom, de annál jobbra. Végül megérte annyit edzeni, mert 9:12 órás eredményt, második helyezést értem el a korosztályomban, amivel kiérdemelten a hawaii indulási jogot és tizennégy hetem maradt a felkészülésre – derült ki.

Rónaszéki Balázs ezzel szemben nem úgy vágott neki az idénynek, hogy 2016 után 2017-ben ismét Hawaiira utazzon, sokkal inkább saját határai feszegetése, a fejlődés volt a célja.

– A frankfurti Európa-bajnokságon szerettem volna egy jó időt menni, ám végül egy sérülés megakadályozott a normális felkészülésben. Alig tudtam futni, csak a munka egyharmadát tudtam elvégezni. Az eredeti célokat átfogalmaztam, fájdalommentes versenyzés lett a minimum elvárásom. Aztán a bemelegítés alatt hosszú idő után először éreztem, hogy végre nem fáj a lábam, de nem tudtam, mire leszek képes. Eredetileg úgy volt, ha a 35-39 évesek között a dobogón végzek, akkor elgondolkozom a világbajnoki részvételen – mesélte Balázs.

Persze az élet közbeszólt. Összesen tíz kvótát osztottak ki, Balázs pedig a hatodik lett. A sérülés miatt úgy érezte, hogy ez felért egy dobogós hellyel, így egész éjjel forgolódott, a feleségével hosszasan beszélgettek, nem tudtak dűlőre jutni, menjen, utazzon-e.

– Nem tudtunk dönteni, ezért úgy határoztunk, elindulunk a kvóta osztásra és addig még beszélgetünk. Betértünk egy üzletbe, és vettünk egy kólát. Amikor a rekeszből kihúztam az üveget, azon hatalmas Hawaii felirat díszelgett. Ekkor eldőlt, hogy újra indulok a vébén – idézte fel a racionális döntés körülményeit Balázs.

Tisztelet a versenynek és a pályának!

– Balázs, Gábor és Réka (Brassay Réka 2016-os résztvevő – a szerző.) elmondták, mire számíthatok. Ennek ellenére ezt a versenyt nem lehet félvállról venni. Az óceánon már megszoktam, hogy az edzéstervet nem én írom, tisztában voltam vele, hogy alkalmazkodnom kell, és akkor nem lesz baj – hangsúlyozta Szabolcs. A nagy távolság miatt arra nem volt lehetőség, hogy a pályát előzetesen bejárják, mint Klagenfurtban, ezért mentálisan, fejben kellet minden kis részletére felkészülni, amiben egy sportpszichológus is segített neki.

– Olyan volt az egész, mintha a videón megnyomtam volna egy gombot. Elindult a lejátszás a rajtnál, majd befejeződött a célban. Úgy voltam vele, ha valami közbejön, és a saját filmem jobb, akkor inkább azt nézem majd. Tisztában voltam vele, hogy a sziget energiájából kell erőt merítenem és végül büszkén és boldogan, 9:56 órás idővel haladtam át a célvonalon – mesélte a sportember.

Balázs ezzel szemben másodszor vágott neki a 3.8 kilométeres úszásnak, a 180 kilométeres kerékpározásnak és a 42.195 kilométeres futásnak.

– Nagyon élveztem a verseny minden pillanatát, igaz másfél kilométerenként, minden frissítő pontnál jegeshordóba dugtam a fejem a futásnál. Arra gondoltam a holtpontokon, hogy ha nekem is fáj, akkor másnak is fájhat és nekik is nagyon rossz. Olvastam egy történetet és akkor fogant meg bennem, hogy azt képzelem versenyen van 10 gyufám, amiből lehet sáfárkodni (gazdálkodni). Amikor nehézségeim támadtak, akkor pedig elégettem egyet-egyet belőlük. Bringázás közben többször is erőn felül kellett teljesítenem, így többet is meggyújtottam, de aztán a futásnál már nem is nagyon volt szükségem erre a mentális segítségre. Amikor nehézségeim támadtak, akkor pedig elégettem egyet-egyet belőlük. Bringázás közben többet is meggyújtottam, de aztán a futásnál már nem is nagyon volt szükségem erre a mentális segítségre – fogalmazott Balázs.

A triatlonos végül korosztályában, a 35-39 évesek között az előkelő huszadik helyen végzett és tizenhárom perccel gyorsabban ért célba, mint előző évben (9:27 óra).

Folytatás?

Tavaly tartották meg harminckilencedik alkalommal a hawaii világbajnokságot, s eddig összesen harminchárom magyarnak sikerült ide eljutnia. A Veszprém megyeiek közül az ajkai Kindl Gábor utazhatott elsőként, majd Brassay Réka és Rónaszéki Balázs követte őt a sorban 2016-ban, tavaly pedig Balázs mellett Weöres Szabolcs élhette át a hawaii csodát.

– Nem tervezem a folytatást, engem leginkább a kaland inspirált. Számomra így kerek ez a történet. Annak kifejezetten örülök, hogy a családom is átélhette velem ezeket a pillanatokat. Sokat jelentett a gyerekek és a feleségem jelenléte – húzta alá Szabolcs.

Balázs válasza viszont már nem volt ilyen egyértelmű.

– Nagyon kimehttps://www.veol.hu/sport/helyi-sport/egy-kola-dontott-hawaiirol-2196843/rítő a felkészülés, hiszen gyakorlatilag egy éven át nem szól másról az életed. Nagyon sokat kíván ez az embertől, azonban én szeretem magamból kihozni a legtöbbet. S addig, amíg azt érzem, van hová fejlődnöm, addig versenyszerűen fogok triatlonozni. Hogy Hawaiit vállalnám-e újra, azt még nem tudom, majd meglátjuk, mi történik velünk a jövőben – fogalmazott sejtelmesen.

A sportolókat Kenyeres Tibor (úszás), Koós-Hutás László (futás), Szentessy Balázs (erőnlét), valamint Dr.Vura Márta (sportpszicohológus) készítette fel.

Forrás: https://www.veol.hu/sport/helyi-sport/egy-kola-dontott-hawaiirol-2196843/